A Duna-R Kft. fennállásának huszadik évfordulója alkalmából tartott nyílt napon a cég fajtáit és a kísérleti kertben alkalmazott technikákat, technológiákat is bemutatták az érdeklődőknek.
A szentesi telepen álló növényházakat a kecskeméti székhelyű Hírös Fóliaház Kft. építette. A nemesítés igényeihez alakítva tavaly hat, majd idén tavasszal újabb négy, egyenként 344 négyzetméteres, hőszigetelt, kettős fóliaborítású, számítógép-vezérlésű klímaszabályozással ellátott sátor készült.
A növényházak teljes hosszában nyitható tetőszellőzőire, a nem kívánatos beporzás megakadályozására vektorhálót is szereltek. Ez 20- 30 százalékkal rontja a szellőzés hatásfokát, ezért túl magas hőmérséklet vagy páratartalom esetén ventilátorokkal fokozzák a légcserét, összehangolva a szellőzőkkel.
Saját üzemében gyártott szerkezeti elemek felhasználásával a cég már több mint 400 korszerű hőszigetelt fóliaházat épített hazánkban és a szomszédos országokban. A növényházakhoz technológiai berendezéseket is forgalmaznak, és gyakorlott szerelőcsapatukkal az új beruházásokon kívül régi telepek bővítését, korszerűsítését is vállalják, tudtuk meg Erdődi Péter ügyvezetőtől.
Elsősorban úgynevezett meleghajtatásos, azaz hőszigetelt, a szélsőséges időjárásnak ellenálló berendezéseket építenek, önálló alagútrendszerű sátrakat, illetve blokkosított házakat. A szakember szerint kertészeti árutermesztés céljára az egy légterű, blokkrendszerű házak előnyösebbek, azokban egyenletesebb klíma tartható, és a korszerű technológiák is eredményesebben alkalmazhatók.
A blokkok 9,6 vagy 10 méter fesztávolságú hajókból állnak, az ereszcsatorna igény szerint, öt méterig emelhető. A zöldségtermesztők a nagyobb vápamagasságú házakat választják, a támogatási pályázatok előírásaiban is a legalább 4 méteres vápamagasság szerepel. A növényházak hosszúságát általában a rendelkezésre álló terület határozza meg, illetve célszerű figyelembe venni az üzemgazdasági szempontokat is, hogy minél hatékonyabb lehessen a kézi munka, illetve az árumozgatás.
A vázszerkezet első osztályú horganyzott acélból készül, termékeik megfelelnek a növényházak tervezéséről és kivitelezéséről szóló európai szabványnak (EN-13031-1). Többnyire kettős borítással dolgoznak, a két fóliaréteg közé pedig levegőt fújnak. Ezáltal nemcsak a ház hőszigetelése (7-8 °C a különbség a szimpla és a dupla borítás közt) lesz jobb, hanem a statikai tulajdonságai is javulnak, jobban ellenáll a szélnek, illetve a mostanában gyakoribb jégverésnek is. A szakember szerint ez utóbbi inkább az elöregedett fóliákban okoz kárt. A legalább 170 mikron vastagságú UV-stabil fóliák 5-6 évig használhatók.
A fóliaház építése a termesztő-berendezés beruházási költségének a felét sem éri el, tévesen gondolják tehát a kertészek, hogy jóval olcsóbban megússzák, ha csak a szellőzőrendszer kialakítását kérik a cégtől a saját kivitelezésű házakba. Egyenletes klíma csak a növényház teljes hosszában nyitható tető- vagy oldalszellőzőkkel alakítható ki, mondta a szakember. Sokat segít a kertészneka szellőztetés automatizálása, az ablakok jó záródása pedig érezhetően csökkenti a költségeket. A régebbi, bukószellőzőkkel fölszerelt sátrak tetőszellőztetésének megoldására is vannak egyszerű, jól kiforrott megoldásaik. A 100 méternél hosszabb, vagy megosztott házakban szakaszolható is a tetőszellőztetés.
Csúcsszellőzők Erdődi Péter szerint a megfelelő légcseréhez nem a szellőzők mérete, hanem azok elhelyezkedése a döntő. A nagy ablakokat már gyengébb szélnél is be kell zárni, nehogy károsodjanak. A belső páratartalom és klíma a csúcsszellőzőkkel szabályozható a legjobban. Ezek is nyílhatnak egy és két oldalra. Az utóbbi, úgynevezett pillangószellőzők előnye, hogy a két oldalon az ablakok egymástól függetlenül is mozgathatók, a széliránytól függően. Ennek megtérülése azonban valamivel hosszabb a több beépített alkatrész miatt. A vápacsatornába záródó szellőzőkbe kevésbé kap bele a szél, a szellőzés hatásfoka azonban rosszabb, mert a növényház kupola részében megrekedhet a meleg párás levegőréteg, hosszú berendezésnél pedig befolyhat a víz.
A műszaki tartalmon kívül is igen sok kérdést kell még tisztázni a beruházás előtt, hívta föl a figyelmet Erdődi Péter. A legfontosabb kérdés, hogy a beruházáshoz kell-e építési engedély, annak megszerzése ugyanis időigényes, növeli a költségeket, és menet közben is több munkát igényel. A válasz attól függ, hogy az építkezés helye az adott település rendezési tervében beépítésre szánt területként szerepel-e. Ha igen, akkor ott engedély nélkül legföljebb 500 négyzetméteres, 4,5 méternél nem magasabb fóliaház építhető, kizárólag növénytermesztési célra. Beépítésre nem szánt területen 9 méteres csúcsmagasságig nem kell építési engedély. Jogszabály írja elő azt is, hogy a földhivatalnál a növényházak területét, még talajonhajtatáskor is, ki kell vonatni a termesztés alól. A termesztés alóli kivonáshoz többek között humuszmentési tervet is csatolni kell, ellenőriztetni kell, hogy régészeti lelőhelyről van-e szó, be kell tartani a környezet, levegő- és vízvédelmi megkötéseket, és előírják a vezetékek, csővezetékek védőtávolságának betartását is.
A tereprendezés költségeiről se feledkezzünk meg a beruházás tervezésekor, hiszen az sem kis tétel. Az árutermeléshez megfelelő infrastruktúrával kell rendelkezni (áram, ivóvíz, esetleg gáz, utak, vagyonvédelmi kerítés). Létfontosságú az is, hogy ne menet közben jusson eszünkbe, hogy az első idényt is meg kell finanszíroznunk, emlékeztetett Erdődi Péter.
Lejegyzetelte: Rimóczi Irén
Megjelent: Kertészet és Szőlészet, 2016. augusztus 17-én megjelent 33. számában
