Szakmai cikkek

A fóliaházak szellőztetése

Erdődi Péter
Erdődi Péter
2018.04.11 16:49
A fóliaházak szellőztetése

Az éghajlatváltozásból adódóan a zöldséghajtatás egyik legnagyobb kihívása a szellőztetés. Erdődi Péter növényház-mérnök, a kecskeméti Hírös Fóliaház Kft. ügyvezetője saját tapasztalataikat felhasználva beszél arról, hogy milyen a megfelelő szellőztetés.

A légkeveréses ventilátorok csak a légmozgás intenzitását fokozzák, azaz beszerelésük csak kiegészítő megoldás, nem helyettesíti a szellőzőfelület növelését. De belső ventilátorokkal egységesebbé tehetjük a klímát a növényházakban, megszüntethetjük a hideg sarkokat/pontokat, a tetőventilátorral pedig csökkenthetjük a páralecsapódást.

A legjobb eredményt akkor érjük el, ha a házak teljes hosszában nyíló szellőzőket alakítunk ki. Ennek is többféle megoldása lehetséges. Az oldalszellőzést elsősorban a dísznövénytermesztők alkalmazzák. A zöldséghajtatásban leggyakoribb az egy oldalra nyíló csúcsszellőzők kialakítása, de ez a tetőszellőzés blokkos házaknál megoldható vápacsatornába záródó rendszerrel is, illetve a pillangószellőzőkkel két irányban. A meleg párás levegő a tetőszellőzésnél távozik legkönnyebben a házakból, és mivel a szellőző végig fut a berendezésen, egyenletes klímát teremt benne. A vápacsatornába záródó szellőző előnye, hogy kevésbé kitett a szélnek, viszont nagy esőben beázhat a növényház, hóesésben pedig nem használható, hiszen könnyen megrongálódhat. Biztonságosabb megoldás az egyoldalasnál, de a beruházás költsége jóval nagyobb, ezért érdemes gazdaságossági számításokat is végezni, mielőtt ezt választjuk. Azt is meg kell tervezni, hogy milyen osztásban helyezzük el a szellőzők ablakkarjait.
A pillangószellőző két oldali ablakai egymástól függetlenül nyithatók, csukhatók bármilyen növényházra utólag is biztonsággal fölszerelhetők, mert nem hegesztéssel építik be. Az utóbbi 15-20 évben elterjedt, hogy a növényházak tetejét kissé csúcsosra alakítják, ennek előnye, hogy erősebb szélben is nyitva tartható, és nem áll meg rajta a hó.

A szellőzők tervezésekor nem a szellőzőfal, hanem a szellőzőnyílás mérete a mérvadó, hangsúlyozza Erdődi Péter. Hiába van például féltetőszellőzés a 10 méter fesztávolságú házon, az 5-5,5 méteres ablakkart sosem fogjuk függőlegesbe nyitni, a szellőzőnyílás tehát nem lesz 50 százalékos. Ugyanezt a nyitottságot 1,2-1,5 méter széles tetőszellőzővel is elérhetjük, miközben kevésbé kell tartanunk a szélkártól.

A szellőztetés utólagos korszerűsítésének egyik velejárója, hogy a szerelés miatt a fóliapalást egyik oldalát akkor is cserélni kell, ha az akár még évekig használható lenne. A fóliacserénél a ház méretéhez illő palástot vásároljunk, hogy minél kevesebb legyen a hulladék, de a kínált termék ár-érték arányát is jól gondoljuk át. A fóliacserét mind több kertész az arra szakosodott vállalkozókra bízza, főként a nagyobb berendezéseknél.

Az új növényházak is csak akkor működnek tökéletesen, ha folyamatos a karbantartásuk. Ellenőrizzük, vagy az erre szakosodott csapattal rendszeresen ellenőriztessük a fóliarögzítéseket, a légtechnikát, a helyes beállításokat, és kenjük, kenessük a mozgó, súrlódó alkatrészeket, ezzel a ház élettartamát is meghosszabbíthatjuk.

Megjelent: Kertészet és Szőlészet weboldalán, 2018. április 11-én

https://magyarmezogazdasag.hu/2018/04/11/foliahazak-szelloztetese