Fóliaházak korszerűsítése

A növényházak vázszerkezetének módosítását, fölemelését az indokolhatja, hogy a berendezések már nem kellően ellenállók a környezeti hatásokkal szemben, vagy egyszerűen nem elég magasak a jövedelmező hajtatáshoz. A Vidékfejlesztési Program keretében a tervek szerint a kertészeti fejlesztési pályázatban csak meghatározott magasságú házak korszerűsítésére igényelhető a támogatás. Kellően nagy légtérben alakulhat ki ugyanis a növényeknek kedvező környezet, amelynek előnyös hatása végül a hozam növekedésében is mérhető. Az eredeti vázszerkezet statikai tulajdonságaitól függ, hogy mennyivel magasítható meg a ház, a munkát tehát mindig előzetes felmérés előzze meg. A vázszerkezetet csak bizonyos területnagyság fölött érdemes megemelni, természetesen akkor, amikor a ház üres. Kis házaknál ez általában nem gazdaságos. A szélsőséges időjárás, gyakori szélviharok, esőzések miatt a vázszerkezet megerősítésére, merevítésére is szükség lehet.

Vázszerkezet

A vázszerkezet anyagának kiválasztása fontos szempont. A szakember szerint hosszú távon csak a horganyzott csöveknek van létjogosultsága és bár festéssel megelőzhetjük a bevonat nélküli, úgynevezett fekete csövek korrózióját, a rohamosan emelkedő munkadíj miatt jobban járunk, ha horganyzott vázanyagot vásárolunk. Jól meg kell gondolni azt is, hogy milyen átmérőjű és falvastagságú szerkezeti elemeket építünk be. A számítások egyértelműen alátámasztják, hogy biztosabb és ráadásul olcsóbb, ha nagyobb átmérőjű, vékonyabb falvastagságú elemekkel dolgozunk. Például a 2 colos, 2 milliméteres falvastagságú cső sokkal erősebb, teherbíróbb mint a 6/4- es 3 milliméteres falvastagságú. A tapasztalatok szerint azonban 2 milliméternél kisebb falvastagságú csöveket nem érdemes használni, mert akkor romlik a ház szilárdsága. A korszerűsítésnél nemcseréljük ki a növényház oszlopait, az építéseknél azonban mindenképpen vegyük figyelembe, hogy statikailag nem biztonságos, ha a lehető legkisebb árnyékolás érdekében túl nagy távolságokat hagyunk köztük.

Szellőztetők

Az éghajlatváltozásból adódóan a zöldséghajtatás egyik legnagyobb kihívása lett a megfelelő szellőztetés. A légkeveréses ventilátorok csak a légmozgás intenzitását fokozzák, azaz beszerelésük csak kiegészítő megoldás, nem helyettesíti a szellőzőfelület növelését. De a belső ventilátorokkal egységesebbé tehetjük a klímát a növényházakban, megszüntethetjük a hideg sarkokat/pontokat, a tetőventilátorral pedig csökkenthetjük a páralecsapódást. A legjobb eredményt akkor érjük el, ha a házak teljes hosszában nyíló szellőzőket alakítunk ki. Ennek is többféle megoldása lehetséges. Az oldalszellőzést elsősorban a dísznövénytermesztők alkalmazzák. A zöldséghajtatásban leggyakoribb az egy oldalra nyíló csúcsszellőzők kialakítása, de ez a tetőszellőzés blokkos házaknál megoldható vápacsatornába záródó rendszerrel is, illetve a pillangószellőzőkkel két irányban. A meleg párás levegő a tetőszellőzésnél távozik legkönnyebben a házakból, és mivel a szellőző végigér a berendezésen, egyenletes klímát teremt benne. A vápacsatornába záródó szellőző előnye, hogy kevésbé kitett a szélnek, viszont nagy esőben beázhat a növényház, hóesésben pedig nem használható, hiszen könnyen megrongálódhat. Biztonságosabb megoldás az egyoldalasnál, de a beruházás költsége jóval nagyobb, ezért érdemes gazdaságossági számításokat is végezni, mielőtt ezt választjuk. Azt is meg kell tervezni, hogy milyen osztásban helyezzük el a szellőzők ablakkarjait.
A régebbi házakban jellemző 1,5 méteres bordatávolságot a tetőszellőzőknél is követhetjük, de kisebb kiadással is megúszhatjuk, ha a 2 méteres osztást választjuk, és így is tökéletesen működnek. A fóliaházak korszerűsítése A kertészek általában a kor technikai színvonalához és persze a pénztárcájukhoz igazodva építenek növényházat. A 20-30 évre tervezett beruházások azonban idővel akkor is korszerűsítésre, bővítésre szorulnak, ha nem mulasztották el a rendszeres karbantartást.

• Nem a szellőzőfal, hanem a szellőzőnyílás mérete a lényeges
• A meleg, párás levegő a tetőszellőzőn távozik a legkönnyebben
• A pillangószellőző a legelőnyösebb, mert a kétoldali ablak egymástól függetlenül nyitható-csukható, azaz szélben is szellőztethetünk valamelyik oldalról.

A pillangószellőző két oldali ablakai egymástól függetlenül nyithatók, csukhatók nológiák bármilyen növényházra utólag is biztonsággal fölszerelhetők, mert a beszerelésnél nem hegesztéssel dolgoznak, tudtuk meg az előadótól. Az utóbbi 15-20 évben elterjedt, hogy a növényházak tetejét kissé csúcsosra alakítják, ez több előnnyel is jár. A hagyományos, 16 méteres fóliával borított házak teteje 2-3 méter szélességben szinte vízszintes, így megmaradhat rajta a hó, az ott elhelyezett szellőzőbe pedig még a legkisebb nyitásnál is könnyen belekap a szél. Ezzel szemben a csúcsos tetőn a szellőző kissé lefelé néz, ezért erősebb szélben is nyitva tartható. A régi házak szellőztetésének korszerűsítésekor több esetben először a tetőt kell csúcsossá tenni, ez azonban egyszerű módszerrel megoldható.
A szellőzők tervezésekor nem a szellőzőfal, hanem a szellőzőnyílás mérete a mérvadó, hangsúlyozta Erdődi Péter. Hiába van például féltetőszellőzés a 10 méter fesztávolságú házon, az 5-5,5 méteres ablakkart sosem fogjuk függőlegesbe nyitni, a szellőzőnyílás tehát nem lesz 50 százalékos. Ugyanezt a nyitottságot 1,2-1,5 méter széles tetőszellőzővel is elérhetjük, miközben kevésbé kell tartanunk a szélkártól.

Fóliarögzítés

A szellőztetés utólagos korszerűsítésének egyik velejárója, hogy a szerelés miatt a fóliapalást egyik oldalát akkor is cserélni kell, ha az akár még évekig használható lenne. A szereléskor a hegesztést a szakember nemcsak biztonsági okokból veti el, hanem azért is, mert az megakadályozza, hogy az időközben elmozdult vázszerkezeten utóbb állíthassanak. A korszerűsítés előtt gondoljunk arra is, hogy van-e a közelben háromfázisú áramforrás, a korszerű szellőzőmotorok ugyanis általában arról működnek, egyes szivattyúkhoz hasonlóan. Az időjárás változása a szellőzés hatásfokának növelését, illetve a számítógép vezérlésű klímaszabályozás beszerelését is ösztönözheti.
A vázszerkezetek korszerűsítésének egyik kulcseleme a fóliarögzítés. A régi, hagyományos földelés, vagy vasalás helyett célszerű fóliarögzítő síneket alkalmazni a földfelszínnél, a vápacsatornában és a végeknél. A kettős borítás kialakítása is a korszerűsítés része lehet. Előnye, hogy nem kell hozzá két vázszerkezet, miközben 7-8 °C-os hőmérsékletkülönbség érhető el, és a két réteg közti légpárnának köszönhetően a vázszerkezet statikai tulajdonságai is javulnak. A megfelelő szigeteléshez a termesztőberendezések nyílászáróit is korszerűsíteni kell.
A fóliacsere sem maradhat el, ehhez mindenekelőtt a ház méretéhez illő palástot vásároljunk, hogy minél kevesebb legyen a hulladék, de a kínált termék ár-érték arányát is jól gondoljuk át. A fóliacserét mind több kertész az arra szakosodott vállalkozókra bízza, főként a nagyobb berendezéseknél.
Fontos, hogy időben kérjük fel őket, az idény kezdetéhez közeledve ugyanis elfoglaltak. A fólia cseréjekor általában a rögzítők egy részét is cserélni kell, illetve a felfújt fóliáknál érdemes a légtechnikát is átvizsgálni, mert a gégecsövek elöregednek. A lekerülő fólia hulladék, annak az elhelyezéséről is gondoskodjunk.
Az új növényházak is csak akkor működnek tökéletesen, ha folyamatos a karbantartásuk. Ellenőrizzük, vagy az erre szakosodott csapattal rendszeresen ellenőriztessük a fóliarögzítéseket, a légtechnikát, a helyes beállításokat, és kenjük, kenessük a mozgó, súrlódó alkatrészeket, ezzel a ház élettartamát is meghosszabbíthatjuk.

Megjelent: Kertészet és Szőlészet,  2015. december 17-én megjelent 50. számában

Jegyzetelte: Rimóczi Irén