Tervezési segédlet

MIELŐTT FÓLIAHÁZAT ÉPÍTÜNK

Erdődi Péter
Erdődi Péter
2014.06.11 09:47
Mielőtt fóliaházat építünk

A FruitVeB és a Tész-Ész ópusztaszeri zöldséghajtatási szakmai napjának szervezői ezért fölkérték Erdődi Pétert, a fóliaház-építés egyik hazai specialistáját, hogy a beruházás alapjairól, költségeiről, illetve a korszerű fóliaházak ismérveiről tájékoztassa a hallgatóságot. A beruházási költségnek körülbelül csak az egyharmada megy el a fóliaházra. Minden beruházás leglátványosabb része a növényház, a házon kívül azonban még számtalan külső kiszolgálóegységtől válik a telep működőképes üzemmé – mondta Erdődi Péter, a Hírös Fóliaház Kft. ügyvezetője. Csapatával már több mint 250 hőszigetelt fóliaházat gyártottak és építettek, illetve rengeteg fóliaház-felújításban vettek rész.

AZ ELSŐ A PAPÍRMUNKA

Tetemes mennyiségű dokumentációt kell összegyűjteni, ha pályázunk, akkor az valamivel tovább bonyolítja a helyzetet, de az építésiengedély-köteles beruházásokhoz amúgy is sokféle hivataltól kellenek igazolások.
Az első tényleges fizikai munka a tereprendezés. A legnagyobb növényházas termesztőkörzetekbena Dél- Alföldön ez általában nem okoz sok problémát, egyes országrészekben azonban igen komoly költséggel járhat. Persze még az Alföldön is szükség lehet nagyobb tereprendezésre, az ezzel kapcsolatos költségek ezért egyáltalán nem általánosíthatók, teljesen helyszínfüggők. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a költségszámításoknál sokan elfeledkeznek a közművekről (ivóvíz, villany, adott esetben gáz). Ha új beruházásról van szó, akkor a lekötést mindenképpen meg kell szervezni és ki kell fizetni, de az sem kizárt, hogy a környék nincs ellátva és külön közműfejlesztést igényel, hogy egyáltalán legyen miről lekötni. Főleg ez utóbbi esetben igen tetemes költségekkel számolhatunk.
A növényház megközelítéséhez és az áru mozgatásához úthálózatra van szükség, számoljunk a szociális helyiségekkel, a kiszolgálólétesítményekkel vagy épületekkel, és számolni kell az alkatrészek és a szállításuk árával, valamint az alapozáshoz szükséges betonnal és az építési költségekkel és ne feledkezzünk meg a telephely körbekerítéséről, illetve a vagyonvédelemről sem.

Mielőtt fóliaházat építünk
Mielőtt fóliaházat építünk
Mielőtt fóliaházat építünk
Mielőtt fóliaházat építünk
MENNYIBE KERÜL?

Ezek után rátérhetünk a fóliaházra (az itt ismertetett adatok és számítások hőszigetelt, meleghajtatásos berendezésekre vonatkoznak). Először is számoljunk az alkatrészek árával, és ne felejtkezzünk meg a szállítási költségről sem, ez már belföldön is számottevő összeg lehet. Az alapozáshoz betonra van szükség (ez négyzetméterenként legalább 300-500 Ft), és ehhez adjuk hozzá az építési költségeket. Célszerű az adott igényekre egyedi árajánlatokat kérni.
Ez után számoljuk át, hogy mennyi pénz kell a belső berendezésekre. Első a fűtés.
Külön kérdés természetesen a fűtési mód, a fóliaház-építés szempontjából viszont elsősorban a hőleadó felületek – csőrendszerek, alsó fűtés, oldalfűtés stb. – költségével kell számolni. Ehhez adjuk hozzá a kazán, a kazánház, a tüzelőanyag-tároló, illetve adott esetben a termálkút és tartozékainak költségét.
Komoly összeg lehet, akár a teljes növényházbelső 20%- át is kiteheti az árnyékoló- és az energiaernyő beszerelése.
Elmaradhatatlan tartozék az öntözés, de ne csak a belső berendezésekkel, valamint a tápoldatozással és a hozzá tartozó vezérléssel számoljunk, hanem a kúttal, annak vízjogi engedélyeztetésével és a víztárolóval is.

Bizonyos méret alatt, és attól függően, hogy a település mely részén tervezzük a beruházást, az üvegházak és a fóliasátrak építéséhez vagy felújításához nincs szükség építési engedélyre. Erről a 312/2012. kormányrendelet intézkedik, amelynek 1. melléklete az építési engedély nélkül végezhető építési tevékenységek között sorolja fel a növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építését, bővítését, a meglévő felújítását, helyreállítását, átalakítását, korszerűsítését és megváltoztatását abban az esetben, ha a méretei az építési tevékenység után is a megadott tartományon belül maradnak. Beépítésre nem szánt területen 9 méteres magasságig nem kell építési engedélyt kérni, az alapterületnek pedig nincs fölső határa; amíg a beépítésre szánt területen 4,5 méteres magasságig és 500 négyzetméter nettó alapterületig szól az engedélymentesség. (Üvegházak esetén ugyanezek a magassági korlátok, az alapterület pedig a beépítésre szánt területen 100 négyzetméter lehet.)
Fontos, hogy a beépítésre szánt terület nem egyenlő a belterülettel, és a beépítésre nem szánt terület sem egyenlő a külterülettel; valamint a tulajdoni lapon szereplő művelési ággal sem azonos ez a besorolás. A helyi építési szabályzatból, illetve a területrendezési tervből kiderül, hogy melyik település mely területeket szánja beépítésre, ezzel kapcsolatban az illetékes önkormányzat műszaki osztálya ad felvilágosítást.

Az építésiengedély-kötelezettség előnye, hogy akkor a fordított áfa érvényes, vagyis a megrendelő csak a nettó összeget fizeti ki a szállítónak, az áfát nem. Ez nem csekély előny, akár több tízmillió forintról is szó lehet.
Hátrány viszont, hogy az építési engedélyes beruházásokhoz építési tervdokumentációra és felelős műszaki vezetőre van szükség, és elektronikus építési naplót kell vezetni, ami a szakemberek tapasztalata szerint elég rugalmatlan. Összességében ilyen esetekben egy-két, akár három idénnyel is elcsúszhat a használatbavétel, és sokszor a legnagyobb jó szándék mellett is számolhatunk valamilyen büntetéssel, ha az engedélyeztetés miatt egyszer már a hatóságok látókörébe került az építkezés.
Előfordulhat az is, hogy a növényház ugyan nem építésiengedély-köteles, de a kapcsolódó építmények valamelyike igen, tehát az adminisztráció semmiképpen nem kerülhető el. Ebben az esetben érdemes lehet összevonni és egyetlen komplex beruházásként kezelni az egészet, hogy az engedélykötelesség előnyös oldalát is kihasználjuk és a fordított áfát a növényházra is érvényesíthessük – ajánlotta Erdődi Péter.

TOVÁBBI IGÉNYEK MERÜLHENEK FEL

• A rovarok elleni védekezésre is költeni kell (rovarhálóval fölszerelt szellőző)
• Komoly összeg lehet, akár a teljes növényházbelső 20%-át is kiteheti az árnyékoló- és az energiaernyő beszerelése
• Épülő fűtési rendszer. Mindegy, hogy mivel fűtünk, a belső hőleadó felületek költsége nagyjából hasonló
Mindezeken felül még apróságnak tűnő, ám egyáltalán nem elenyésző részletkérdésekre is gondoljunk, mint például
• a csapadékvíz-elvezetés,
• a világítás, a rovarok elleni védelem,
• a belső drótrendszer,
• a szedőkocsik, vagy éppen a
• termesztőcsatornák.
Ezeket általában nem tartalmazza a szerkezetek ára, a termesztéshez azonban nélkülözhetetlenek. Gondoljunk a beruházáskor arra is, hogy az első idényre is legyen tartalékunk, hiszen még nem folyik be az első bevétel, amikor már meg kell venni a vetőmagot, a közeget, a műtrágyát, ki kell fizetni a munkabért, és így tovább.

MÉRETEK

Az alagútrendszerű fóliák szélessége rendszerint 8, 9,6 vagy 10 méter; hosszuk pedig elvileg egyedileg alakítható, de gyakorlatilag legföljebb 50-60 méter. Az oldalfal magassága is egyéni igények szerint tervezhető. Erdődi Péter szerint zöldséget 3-3,5 méteres oldalmagasságú házakban lehet optimálisan termeszteni, de van, aki a 2 méteresben hisz. Ennél magasabbat nem érdemes viszont építeni, mert az alagútrendszerű építményeknek nincs semmilyen oldalsó támasztékuk – nem úgy, mint a blokkoknak, amelyek egymáshoz támaszkodnak.

A blokkrendszerű házak egy-egy blokkját is általában 8, 9,6 vagy 10 méter szélesre tervezik. Zöldségtermesztésben az ikersorok miatt az 1,6- del osztható szélességeket (a 8 méter széles hajókban öt, a 9,6 méteresekben hat ikersor fér el) választják, de felfújt fóliapalást esetén nem rossz a 10 méter sem, hogy maradjon a szélén hely a befelé hasasodó fóliának, a vápák alatt pedig a fűtésrendszernek – mondta az előadó. A hosszúság ugyancsak igény szerinti, de ésszerűségi megfontolásból a 100 méter terjedt el leginkább. Ennek egyik oka, hogy egyetlen nyitómotor 100-120 méterig képes működtetni a szellőzőt, ha hosszabb a ház, akkor több motorra van szükség,illetve a vezérlést is meg kell osztani, ami fölösleges többletköltség. Üzemgazdasági okból is megfelel ez a hosszméret: szedéskor oda-vissza menetben egy szünettel jól be lehet osztani a dolgozók munkaidejét a százméteres sorokon. Mindezt persze nagyban befolyásolhatják a telek terepviszonyai.

A blokkfóliák vápamagassága értelemszerűen nagyobb lehet, mint a szimpla építményeké: a paprikatermesztők 3,5, a paradicsomosok 4-4,5 méterben, néha ennél is magasabb házban gondolkoznak. Legyünk azonban óvatosak és ne az üvegházak méreteihez hasonlítsuk a fóliákét, a magyarországi klímán ugyanis 4,5 méternél magasabb fóliaházak csak komoly szerkezeti átalakítással valósíthatók meg – hívta föl a figyelmet Erdődi Péter.
Egy időben sokan 1,5-2 méterrel megemelték a régebbi, 3 méter magas növényházaikat. Ez veszélyes gyakorlat, megbosszulhatja magát, hiszen minél magasabb a növényház, annál nagyobb fajlagos teherbírással kellene rendelkeznie, ebben az esetben pedig ezt nyilván nem számolták ki a felújítók.

A kazán, a kazánház, a tüzelőanyag-tároló, illetve adott esetben a termálkút és tartozékainak költségét nem tartalmazza a növényház-árajánlat, de ezek nélkül nincs fűtött hajtatás

  • Nem elenyésző részletkérdés a termesztőcsatorna
  • Elmaradhatatlan tartozék az öntözés és a tápoldatozás, de nemcsak a belső berendezésekkel kell számolni, hanem a kúttal, annak vízjogi engedélyeztetésével és a víztárolóval is.

A Hírös Fóliaház Kft. és Tömpe Anna felvételei
Megjelent: Kertészet és Szőlészet,  2014. június 11. megjelent 24. számában